Erdőd
Erdőd a Dráva torkolatánál a Duna partján fekszik, neve a magyar erdő szóból származik. Az írott forrásokban 1335-ben tűnik fel, 1472-ben már Castelum Erdeed. A 14. században a Valkói főesperességhez, később a titeli prépostsághoz tartozott. A 16. század elején az alsólendvai Bánffyaké. Kővárának magja, a lakótorony, a tatárjárás után épülhetett. 1552-1687 között török kézen volt. A középkorban valószínűleg 4 saroktornyos vár egyik tornya a 19. században egy földcsuszamlás következtében vagy 30 m-t lecsúszott. A romosodó vár lakótornyát 1891-ben a Cseh család sírboltnak alakította át, az ő címerük látható a falba beépítve. A kastély a 18. században épült, borospincék vannak benne. Trianon előtt 624 horvát, 552 magyar és 408 szerb lakosa volt.

1991-ben a szerb szabadcsapatok Erdődöt is megtámadták, horvát és magyar lakosait elűzték, katolikus templomát leromboltak. A hírhedt, körözött bűnözőből lett szerb "vezér", Arkan itt állította fel központját és kiképző táborát. 1995-ben itt írták alá a délszláv háborút lezáró békét, de a Kelet-Szlavóniai falvak csak 1998-ban kerültek vissza Horvátországhoz. A 7 éves szerb megszállás után már sokan nem költöztek vissza, így a már jugoszláv időkben megfogyatkozott magyarok száma még tovább csökkent, ma már nagyon kevés magyar él Erdődön. A katolikus templomot 2005-ben újra felépítették, a horvátok és magyarok tönkretett házait felújították. / Fotók: 2010./     

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /