Eger
Eger nevét a városon átfolyó Eger-patakról kapta, amely az égerfáról. Korai püspökségét Szent István alapította. Ekkor épült első román stílusú székesegyháza és püspöki palotája a keresztelő templommal. A székesegyházat előbb román stílusban építették át, majd a tatárjárás után gótikus stílusban. A kővárat és a városfalakat valószínűleg a tatárjárás után emelték, és a várat folyamatosan erősítették. Dobó István 1552-ben a hatalmas török sereg ellen védte meg. Az ostrom 39 napig tartott. Azóta Eger a magyar hősiesség szimbóluma. 1596-ban végül a török mégis elfoglalta az akkor már részben idegen zsoldosokkal védett várat. 1687-ig török kézen maradt, ezalatt a törökök számos épületet, mecsetet, minaretet, fürdőt stb. emeltek. A Rákóczi szabadságharc után a püspökség visszakapta Egert, majd érsekség lett, s csak 1854-ben mondott le földesúri jogairól az érsek a város javára. A 18. században sokan költöztek a városba, ekkor épültek Eger barokk és copf stílusú meghatározó épületei, a Bazilika, az Érseki palota, a Líceum, a Megyeháza, több templom és számos lakóház.    

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.    / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /