Eger
Eger nevét a városon
átfolyó Eger-patakról kapta, amely az égerfáról. Korai püspökségét Szent István
alapította. Ekkor épült első román stílusú székesegyháza
és püspöki palotája a keresztelő templommal. A
székesegyházat előbb román stílusban építették át, majd a tatárjárás után
gótikus stílusban. A kővárat és a városfalakat
valószínűleg a tatárjárás után emelték, és a várat folyamatosan erősítették.
Dobó István 1552-ben a
hatalmas török sereg ellen védte meg. Az ostrom 39 napig tartott. Azóta Eger a magyar hősiesség
szimbóluma. 1596-ban végül a
török mégis elfoglalta az akkor már részben
idegen zsoldosokkal védett várat. 1687-ig török
kézen maradt, ezalatt a törökök számos épületet, mecsetet,
minaretet, fürdőt stb. emeltek. A Rákóczi szabadságharc után a püspökség
visszakapta Egert, majd érsekség lett, s csak 1854-ben mondott le földesúri
jogairól az érsek a város javára. A 18. században sokan költöztek a városba,
ekkor épültek Eger barokk és copf stílusú meghatározó épületei, a
Bazilika, az Érseki palota,
a Líceum, a Megyeháza, több templom
és számos lakóház. Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /