Dömös
Dömös környékén a régészeti leletek szerint laktak a kőkorszakban, a rézkorban és a bronzkorban is. A késő bronzkorban a Rám szakadék és az Árpádvár közötti részen nagy kiterjedésű földvár is volt. A rómaiak idejében a Dunai limes része volt, Dömösön 3 római őrtornyot találtak, az egyikre a hajóállomásnál a kis régi révházat építették rá. A népvándorlást követően az avarok is megtelepedtek, a Malom patak közelében avar temető volt.

 A honfoglalástól a Dunakanyar és a Pilis a fejedelmek, majd Árpádházi királyaink birtoka, kedvelt vadászterülete volt. Legkorábbi fennmaradt írásos említése Szent László király 1079-ben itt kelt oklevelében: Dimis, a név személynévi eredetű, talán egy Dömötör, Demeter változata. A királyi vadászkastély, a dömösi kúria, palota, ennél jóval korábbi, valószínűleg már Szent István korában is volt itt épület. Dömös háborúk idején gyakran az ispáni hadak gyülekező helye volt. 1063-ban I. Béla királyunk is itt gyülekeztette a németek ellen felvonuló magyar hadakat, ekkor omlott rá a trón, s pár nappal később belehalt sérüléseibe. A 11. század végén Dömös hercegi tulajdonba került, Álmos herceg a királyi kastély mellett prépostságot és káptalant alapított 1107-ben. Álmos herceget és fiát, a későbbi II. (vak) Béla királyt Könyves Kálmán megvakíttatta, hogy a trónöröklést saját fiának, Istvánnak biztosítsa. Álmos herceg itt is halt meg a közelben, a fiatal Bélát Pécsváradon a monostorban rejtegették, II. István, mivel nem volt fia, mikor megtudta, hogy Béla él, őt tette meg trónörökössé.

 II. Béla 1138-ban hatalmas adományokkal látta el az időközben felépült prépostságot. A megmaradt adománylevél felbecsülhetetlen értéke a magyar történelemnek, 95 falut, 1332 szolgát, 138 szőlőt sorol fel név szerint, valamint számos földrajzi nevet, foglalkozást, stb. A dömösi prépostság hiteles hely is volt. Az egykori királyi kastélyból átépített monostort és a 3 hajós bazilika templomot 1242-ben feldúlták a mongolok, 1321-ben pedig a fellázadt visegrádi várőrség, de mindkét alkalommal újjáépült. A török pusztítás 1543-ban azonban végleg rommá tette. A 18. században köveit nagyrészt felhasználták a község mai barokk templomának építéséhez. A régészeti feltárást követően az altemplomot rekonstruálták, látogatható, bár téli időszakban illik előre bejelentkezni telefonon.

 A Rám szakadék közelében Árpádkori földvár és kőépületek romjai vannak. Ásatás még nem volt, a felszíni leletek szerint a 12.-15. századok során használták az Árpádvárnak nevezett várat, bár e név sokat sejtető, talán korábban is meg volt. Egyes kutatók szerint Béla királyra nem a lenti kúriában, hanem itt omlott rá a trón.

 Dömös nagyon jó kiindulási hely autós, kerékpáros és gyalogos csillagtúrázásokhoz a Visegrádi hegységben, a Pilisben, a Dunakanyarban. A falu központjában kellemes szálláshely a Dunakanyar panzió, http://www.feketesas.hu/dunakanyar/   

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /