Dolha
Dolha alapítása a XIV. századra tehető. A Borzsava völgyében fekvő ruszin település eredeti neve Hosszúmező volt, a szláv dlhá hosszút jelent. A 6000 lakosból mintegy 200-an magyarok. 1703-ban itt volt a Rákóczi szabadságharc első, vesztes csatája. Esze Tamás akkor még jobbára csak kaszákkal felfegyverzett kurucaival a Latorca völgyébe igyekezett Rákóczi elé. Dolha körül Károlyi Sándor szatmári főispán rajtuk ütött. A császári udvarban a csatát nem értékelték kellően, Károlyit kinevették, ezért átállt Rákóczi oldalára. A dolhai ruszinok 1902-ben turulos emlékoszlopot állítottak a csata emlékére, a turul madarat 1923-ban a cseh uralom idején eltüntették, de 2003-ban a dolhaiak újra felállították. Az emlékoszlopon ruszin nyelven kuruc nóta sorai olvashatók: "Kiontom vérem, apámért, anyámért, megöletem magam, szép gyűrűs mátkámért, meghalok hazámért..." Dolhán az első kővárat a kun országból, a mai moldvából, áttelepült Dolhay család építette a XIV. században, ezt 1471-ben Mátyás király elbontatta. A mai várkastély a XVII.-XVIII. századokban épült, már döntően a Teleki család idejében. A Telekiektől 1920-ban a csehek vették el, kórházat helyeztek el benne, ma tüdőbeteggondozó. A kastélyudvar és park látogatható. A négyzet alakú négy sarokbástyás erődítmény és a földszintes, manzárdos barokk kastélyépület eléggé leromlott állapotban van. Használaton kívüli református temploma a XV. században épült gótikus stílusban.

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu /