Csobánc
Csobánc vár első írásos
említése 1272: latin formában: Ssubanus. Személynévi névadás, valószínűleg a
török csobán = pásztor szóból. Várának legrégebbi része, az öregtorony a
tatárjárás után épült 1260 körül a 376 m magasságú bazalt tanúhegyen. 1300-tól a
Rátót nembeli Gyulaffy családé közel 400 éven
keresztül, ők építették a vár többi részét a 14.-15. században. 1543-tól fontos
végvár, többször ostromolták kisebb
török hadak, de sosem tudták
elfoglalni. Vak Bottyán kurucai 1705-ben
vették be, s 1709-ig tartották. 1707-ben Kreutz osztrák császári tábornok 1500
katonával ostromolta sikertelenül. Szász Márton hadnagy 30 hajdúval és pár
civillel sikeresen megvédte. A császáriak 350 katonát és 25 tisztet vesztettek,
meghalt Kreutz tábornok is. A kurucok 1709-ben kivonultak, s ez után
az üres várat a császári katonaság felrobbantotta.
A várhegyről csodálatos a kilátás. A nagyon rossz állapotba került várrom
megmentésére alapítványt hoztak létre:
http://www.csobancvar.hu/hu/
A vár alatt jött létre a török időkben elpusztult
Csobánszögi nevű falucska, melynek
13. század eleji román stílusú egyhajós, félköríves templomának romjai
a várhoz vezető út mellett állnak.
Csobánc Gyulakeszi része. E
szép helynév önmagáért beszél, a Gyula magyar
méltóságnév, későbbiekben személynév. Itt a Gyulaffyak mint birtokosok voltak a
névadók. A Keszi az egyik honfoglaló magyar törzs
neve, török szó, jelentése: darab, rész. Azaz a Keszi törzs töredéktörzs volt, s
korábbi nevét nem ismerjük.
/ A pár papírkép 2002-ben készült./
Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /