Csobánc
Csobánc vár első írásos említése 1272: latin formában: Ssubanus. Személynévi névadás, valószínűleg a török csobán = pásztor szóból. Várának legrégebbi része, az öregtorony a tatárjárás után épült 1260 körül a 376 m magasságú bazalt tanúhegyen. 1300-tól a Rátót nembeli Gyulaffy családé közel 400 éven keresztül, ők építették a vár többi részét a 14.-15. században. 1543-tól fontos végvár, többször ostromolták kisebb török hadak, de sosem tudták elfoglalni. Vak Bottyán kurucai 1705-ben vették be, s 1709-ig tartották. 1707-ben Kreutz osztrák császári tábornok 1500 katonával ostromolta sikertelenül. Szász Márton hadnagy 30 hajdúval és pár civillel sikeresen megvédte. A császáriak 350 katonát és 25 tisztet vesztettek, meghalt Kreutz tábornok is. A kurucok 1709-ben kivonultak, s ez után az üres várat a császári katonaság felrobbantotta. A várhegyről csodálatos a kilátás. A nagyon rossz állapotba került várrom megmentésére alapítványt hoztak létre: http://www.csobancvar.hu/hu/

 A vár alatt jött létre a török időkben elpusztult Csobánszögi nevű falucska, melynek 13. század eleji román stílusú egyhajós, félköríves templomának romjai a várhoz vezető út mellett állnak.

Csobánc Gyulakeszi része. E szép helynév önmagáért beszél, a Gyula magyar méltóságnév, későbbiekben személynév. Itt a Gyulaffyak mint birtokosok voltak a névadók. A Keszi az egyik honfoglaló magyar törzs neve, török szó, jelentése: darab, rész. Azaz a Keszi törzs töredéktörzs volt, s korábbi nevét nem ismerjük.

 / A pár papírkép 2002-ben készült./

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.  / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu /