Bugac, Pétermonostora
Pétermonostora felfedezése és régészeti feltárása szinte felülírta eddigi ismereteket az Árpádkori Alföldről. A XII.-XIII. században a Homokhátság legjelentősebb települése volt itt. A XI.-XII. századi falusias jellegű település mellett 1130-1150 között épült fel a hatalmas háromhajós bazilika és a hozzákapcsolódó kolostor, a Becse-Gergely nemzettség kegyúri monostoraként. Bencés vagy Ágoston rendi lehetett. A kolostor körül kialakult egy városias jellegű nagy létszámú település is. A korszak más feltárásainál sokkal számosabbak és gazdagabbak a leletek. Európában is különleges a Szent Péter ereklyetartó. A mérlegek, mérlegsúlyok királyi pénzváltóhelyként is valószínűsítik. Pusztulása a tatárjáráshoz köthető. A tatárjárást követően kunok települtek az üressé vált területre, temetőjük és későbbi falusi plébániatemplomuk a közelben volt. Tervezik egy bemutató épület állítását, ill. a későbbiekben a bazilika teljes újjáépítését is.
Bugac első írásos említése: 1391: Bugacs, kun eredetű, bikával foglalkozó személy neve. A puszta nemzeti park, s a csikósok, gulyások, ménesek, szürkemarha gulyák, rackanyáj, lovasbemutatók láthatók itt, ill. szabadtéri múzeumok, stb. A fogadó épület mellett csárda is van, a faluban több is. A ménesekhez, nyájakhoz a Karikás csárdától induló szekerekkel lehet eljutni május 1-től szeptember 30-ig. Sajnos áprilisban jártunk Bugacon, a szekerezés és gulyák, nyájak, ménesek fotózása most elmaradt.
/ fotók: 2017./

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyobb nézetben megtekinteni.  / Főoldal: www.magyarorszag-szep.hu  /