Buda, vár (1)
Buda nevének eredetére
többféle magyarázat létezik, az egyik szerint Attila testvére, Bléda nevéből
származik, a másik szerint a szláv voda, víz szóból. A Nibelung énekben Etelburg,
ahol az Etel Attila, de víz is lehet, a római Aquincumban is benne van az aqua,
víz szó. Mindenképpen személynévi eredetű, azaz egy
Buda nevű személyről, első X-XI. századi birtokosáról vagy ispánjáról. / A hun néveredet tűnik valószínűbbnek, hiszen a szlávok később, az
avarok idején jelentek meg a Kárpát-medencében. A germánok nem engedték be
őket./ Az ősi budai erődítmény Kiscellen lehetett. A mai Budai vár története a tatárjárás után kezdődött, amikor
IV. Béla király a pesti polgárokat átköltöztette a budai oldalra, a várhegyre.
A vár építése 1243-ban kezdődött, s 1255-ben már
várként említik Új-Budát. Az első palotát anjou királyaink,
Károly Róbert és fia Nagy
Lajos építik 1330-tól kezdődően. Nagy Lajos 1354-ben Visegrádról Budára
helyezi át a királyi udvart, ekkortól fővárosa a Magyar
Királyságnak. Zsigmond király 1410-1430
között építteti meg a Friss palotát. A középkori palota építését
Mátyás király fejezi be, ekkor készül a trónterem,
a királyi lakosztály, a könyvtár és a csillagvizsgáló. A középkori reneszász palota a
török időkben válik rommá. 1715-ben egy kisebb, majd Mária Terézia alatt egy
nagy barokk palota épült a romok helyén, melyet neobarokk stílusban 1890-1903
között bővítettek. / A Budavári Palota egyik
szárnya ad helyet a Történeti Múzeumnak./ A törökök
1541-ben csellel foglalják el Buda várát
Izabella királynétól. Visszafoglalására öt
sikertelen ostrom volt: 1542, 1566, 1599, 1602, 1684. Végül
1686 szeptember 2-án, 2,5 havi ostrom után
foglalták vissza a Károly lotharingiai herceg
vezette koalíciós csapatok, melyek főként osztrák és bajor zsoldos hadakból és
magyar kisegítő csapatokból álltak. A habsburgok azonnal megkezdték a vár
erődítményeinek helyreállítását, de a Magyar Királyságot fegyverrel szerzett
tartományként kezelték, és Bécsből irányították. Az 1848-49-es szabadságharc
idején 1849 május 21-én a
Görgey Artúr tábornok vezette honvédsereg foglalta vissza a habsburgoktól.
A Sándor
palota 1803-1806 között épült Pollack Mihály és Johann Aman tervei
alapján a grófi Sándor család megbízásából. 1881-től miniszterelnöki,
kormányzói, köztársasági elnöki rezidencia.
A budai vár a II. világháború végén súlyos
orosz ostromot élt át, s ismét rommá vált.
Feltárása, helyreállítása már 1946-ban megkezdődött. / 1873-ban hivatalosan is egyesült Buda, Óbuda és Pest
Budapest néven./ A Budai vár északi részéről, Halász-bástya, Mátyás templom, a
Buda, vár (2) ismertetőben láthatnak képeket. Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.
/ Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a főoldal innen elérhető:
www.magyarorszag-szep.hu /