Bény
Bény Esztergomtól északra a Garam alsó folyása mentén fekszik. A jó adottságú helyet ősidők óta lakták, az első évezredben megfordultak itt a kvádok, a rómaiak, a gótok, és az avarok is. Nevét valószínűleg a Szent István megsegítésére érkezett Hont lovag Bény nevű fiáról kapta. A mai település Kisbény és Nagybény egyesítésével alakult ki. E falukat a honfoglaló magyarok alapították. A falut nagy kiterjedésű sáncrendszer veszi körül, melyet a szájhagyomány az avaroktól, Koppánytól és Szent Istvántól is származtatja. A régészek szerint a földvár a 10. században épült, bár a Garam-teraszon nyílván voltak előzményei. A legvalószínűbb, hogy a ma is látható nagykiterjedésű sáncokat Géza fejedelem emeltette, amikor a Bodrogközből Esztergomba helyezte át az uralkodói központot. Ez a táborhely lehetett István hadának gyülekező helye a Koppány elleni harcra, valószínűleg itt övezték fel karddal is Istvánt a nagykorúság jeleként. A sáncrendszert a 11.-12. században felhagyták. A bényi Rotunda és még két másik elpusztult templom is a 10.-11. században épültek. Az épen maradt rotundában, körtemplomban 13. századi freskók láthatók. A kéttornyú Premontrei templom, bazilika, a 13. században épült román stílusban. A mellette lévő kolostor elpusztult, rom. / Ez a pár fénykép 2004-ben készült./

 Bény, a délfelvidéki magyar településekhez hasonlóan 1920-ban Csehszlovákiához került. 1938-ban visszakerült az anyaországhoz, majd 1945-től ismét Csehszlovákiához tartozott. Most a Szlovákiának nevezett képződmény része. 1910-ben 1557 lakosából 1541 volt magyar. A település őrzi magyarságát, 1991-ben 1456 lakosából 1371-en vallották magukat magyarnak.  

Kattintson egy képre, ha szeretné nagyban megtekinteni.     / Ha nem a nyitóoldalról érkezett, a nyitóoldal innen elérhető: www.magyarorszag-szep.hu  /